Hónap: 2018 április

Sok tanár számára az audiovizuális eszközök használata az órán a digitális eszközhiány miatt nehézkes, másoknak pedig időhúzásnak tűnő “haknizás”. Annak ellenére, hogy a tanárban valóban lelkiismeretfurdalást kelthet a jól ismert “ma csak videóztunk” érzése, a diákoknak különösen fontos, hogy néha a megszokott rutinból kikerülve tanuljanak, különösképpen amiatt, mert a mai tanulók többsége nyeri (nagyon hatékonyan) videókból tudását.

Amellett, hogy sok kifejezetten oktatására szánt videóanyagot találhatunk az interneten és különböző oktatói adatbázisokban, ma már mi is könnyedén gyárthatunk videót. Mai blogbejegyzésemhez én is készítettem egy kis összefoglaló videót az angol hálaadás ünnepéről, amit egy angol nyelvi órán a kulturális tananyag felpezsdítéseként lehet használni. A videó célja nem az, hogy az egész hálaadás történelmi hátterét és mostani szokásait elmesélje, hanem az, hogy a már megtanult anyagot felelevenítse, játékos formában hívószóvá téve az angol “thanks” szót, aminek betűi az előző órán elsajátított tudást hozzák elő. A videó lejátszása otthoni gyakorlásra, de óra eleji bemelegítésre is egyaránt alkalmas.

A videó a PowToon alkalmazáson keresztül egy előre elkészített ingyenes sablon kisebb-nagyobb átalakításával készült el, pár kép Google letöltés által került a videóra, a zene pedig szintén letöltött és általam vágott, hogy a videóhoz illő legyen. Bár ez életem első PowToon videója, ami egyelőre  csupán kedvcsináló nekem és tanítványaimnak is, hogy még több hasonló elkészítésével próbálkozzak, annak azonban örülök, hogy már most sikerült rájönnöm arra, hogy mennyi ingyenesen is használható lehetőség rejlik ebben a meglepően felhasználóbarát online alkalmazásban.

A PowToon alkalmazásnak van fizetős verziója is, ekkor több képet, mozgatást, az oldalra is betáplált zenét, hangeffektet lehet elérni és a videó letöltésének minden formája is engedélyezett. Amennyiben azonban a gyerekek otthonában, vagy az iskolában van internetelérhetőség a youtube videók megtekintéséhez, az ingyenes verzió is ki tudja szolgálni az igényeket.

A webquest egyre nagyobb teret nyer a tanításban, ahogy mindennapossá válik a projektoktatás és a diákok internethasználata. Ez egy olyan tanulási módszer, ahol a tanulók egyéni vagy csoportos, de mindenképpen a tanártól független kutatómunkáján van a hangsúly, amit a tanár kizárólag egy előre megszerkesztett online felületen a feladatokkal, esetlegesen előre meghatározott kötelező forrásokkal segít.

Történelem és angol szakos tanárjelöltként komoly potenciált látok a webquest-tel való tanításban, mivel mindkét tantárgynál szerencsés, ha összefüggéseikben látjuk a tananyagot, legyen szó egy háborúról, vagy akár a nyelvtani szerkezetek bonyolultságáról. Régóta ismeretes a pedagógiatudomány számára, hogy az ún. discovery learning (felfedezéses tanulás) hagyja az egyik legerősebb emléket az emberben, így az a tudás lesz a legerősebb, leginkább “beágyazott”, amikre magunk jöttünk rá, mi találtuk őket. Ez pedig azt mutathatja, hogy a webquest-nek nagyobb jövője van, mint amit most el tudunk képzelni.

Mivel jelenleg sajnos nem tanítok idősebb tanulókból álló több fős csoportokat, a kórházban lakó diákjaim pedig eddig még nem tartottak ott, hogy komoly házi feladatot merjek nekik adni, ezért a webquest valódi tesztelésére még várnom kell, addig azonban összeállítottam már egy webquest-et a zunal.com segítségével, hogy kipróbáljam, mennyire könnyű egy ilyen mini projektmunkát létrehozni. Szerencsére a zunal.com oldala nagyon egyszerűen kezelhető volt számomra, egyetlen hátránya talán, hogy a menüpontok kizárólag angolul jelennek meg, ezeket nem lehet átírni más nyelvre. Most, hogy a történelem tananyagból merítettem ötletet első webquestemhez az angol nyelvűség kicsit zavaró volt, de elképzelhető, hogy a tanulók számára ez semmilyen nehézséget nem okozna, mivel az is használ ma angol nyelvű oldalakat, aki amúgy nem beszél angolul. Mindenképpen szeretném azonban kiemelni, hogy a zunal.com lehetőséget biztosít pdf formátumú letöltésre is, így a webquest könnyedén, formáját megőrizve kinyomtatható, vagy google drive-ba menthető, ami hatalmas segítséget nyújthat rossz internetkapcsolattal rendelkező iskolák vagy tanulók, betegellátást igénylő diákok körében.

A KórházSuli önkénteseként és egyetemistaként felmerülhet a kérdés, hogy miért nem a Moodle felületét népszerűsítem, amit már többek ismernek és használnak hazánkban. A Moodle áttekinthetősége rendszerezi a tanár és a diák gondolatát egyaránt, ezt a rendszert mégis inkább olyan projektekre ajánlanám, ahol a projektmunka egész félévben kitart, mivel az itteni felület a szemeszter egészét fogja össze, az elvégzett és elvégzendő feladatokat az iskolai tanév konkrét dátumaihoz igazítja. Kisebb projektekhez a zunal.com által nyújtott lehetőségek tökéletesek, a feladat lépcsőzetessége összeszedetten szemléltethető, az ingyenes pdf formátumú lehetőség pedig elengedhetetlen sok helyzetben.

A mai ember boldogulásához elengedhetetlen a digitális kompetencia. Ez az új típusú készség olyannyira meghatározó része lett mindennapjainknak, hogy a világ oktatási rendszerei, szemléletei vizsgálják létét és fejlesztési lehetőségeit.

A magyar Nemzeti alaptanterv (NAT) szerinti megfogalmazás alapján egy digitálisan kompetens személy magabiztos, kritikus és etikus felhasználója az információs és kommunikációs technológiának (IKT) az élet minden területén. A legtöbb mai diák magabiztos IKT felhasználását megkérdőjelezni nem tudnám, ha akarnám sem. Azonban a most felnövő nemzedék minél öntudatlanabb használója az internetnek, annál veszélyeztetettebbje is. Úgy gondolom, hogy a diákokat már egész kicsi kortól lehet élvezhető módon, elrettentés nélkül nevelni a kritikus és etikus felhasználói magatartásra.

A digitális kompetenciával szorosan összefüggő tanulni tanulás fogalma (“learn to learn”) az élethez való nyitott hozzáállást, az autodidakta módszereket ismerő és alkalmazó magatartást jelenti. Ez a youtube videó azt mutatja be, hogy kötik össze sikeresen a tanári továbbképzést a digitális kompetencia fejlesztésével. Sok szempontból használhat fontos forrásként ez a pár perces riportfilm, én most mégis azt a gondolatát emelném ki, hogy csak digitális kompetenciával rendelkező tanár fejlesztheti a diákokat ebből a szempontból. Digitális készségeink folyamatos csiszolásra szorulnak, mivel az IKT területe fejlődik ma a leggyorsabban a világon. A gyerekek érdekében nagyobb szükségünk van az örökké tanulni vágyó pedagógusokra, mint eddig bármikor volt a történelem során. Ehhez megfelelő digitális eszköztár és nyitott, támogató légkör kell minden iskolába és pedagógusi munkaközösségbe.

Leendő angoltanárként szerencsésnek érzem magam, mivel a világ, így az internet közös nyelve is az angol; végtelen forrás, oktatási segédlet és lehetőség rejlik a hálón ahhoz, hogy a digitális kompetenciát fejlesztve taníthassunk/tanulhassunk angolul. Az általam egyik legkedveltebb feladat az olvasási élmények megosztása (“reading share”), ami mindenkori házi feladat összes középhaladó szinten lévő tanulóm számára. Ez mindössze annyit jelent, hogy a tanuló nem konkrét feladatot kap házi feladatként, hanem neki kell egy általa választott online cikket elolvasnia, értelmeznie, majd következő találkozásunk alkalmával megosztania velem. Az angol nyelv tudatos fejlesztése érdekében néha azt kérem, hogy írjon ki tíz – számára addig ismeretlen-  szót az újságcikkből, keressen a már tanult igeidőkre példamondatokat, vagy foglalja össze a cikk tartalmát egy pár soros fogalmazásban. Tanárként és remélhetőleg tanulóként is izgalmas olyan órákon részt venni, ahol egyik alkalommal a talált répatorta receptről és otthoni teszteléséről van szó, míg másik órán olyan szociálisan érzékeny téma kerül elő, mint a hajléktalanság vagy az éhezés. A diák az angol nyelv mellett megismeri az IKT felhasználhatóságának sokszínűségét, kedvet kap arra, hogy más tantárgyakra való felkészülés közben is használja a világháló nyújtotta lehetőségeket.

Ezt a feladatot, kicsit továbbfejlesztve, minden órán lehet alkalmazni. Az óra eleji ráhangolódást segíti, ha minden órára felkészülhet egy tanuló egy olyan cikkből, ami a tantárgyhoz kötődik és annak tartalmát az óra elején pár percben elmesélheti. Ezzel nemcsak a digitális kompetencia, de az előadói készségek is fejlődnek. A tanulók minden ilyen sikeresen elkészített házi feladat után egyre nyitottabbá válnak arra, hogy, elhagyva komfortzónájukat, újabb online magazinban keressenek, olyan cikkeket is elolvassanak, amik nem szorosan kötődnek saját érdeklődési körükhöz. Az elolvasott cikk, mivel azt a tanuló maga kereste, leköti a diákot és további kutatásra sarkallja, ami sokszor színesíti látásmódját. Ez természetessé teszi azt a rutint, hogy minden talált tartalmat más forrásban is ellenőrizzen, kritikusan álljon hozzá az olvasottakhoz, ami pedig elengedhetetlen lesz a sikeres egyetemi éveihez és azután is.