Gondolataink szemléltetése

Sok tanuló tanul könnyebben úgy, hogy vizuális rendszereket alakít ki; többen használnak különböző színeket, aláhúzás típusokat, vannak, akik “lerajzolják” az órát. Az IKT eszközei már sok vizuális típusú embernek segítenek abban, hogy ne papírt pazaroljon, tudását, gondolatát könnyebben szerkeszthesse, mint az a füzetében valaha is lehetséges volt.

Leendő történelemtanárként nem tudom megkerülni az idővonal gondolatát, ha szemléltető eszközre kell gondolnom. Az ingyenes Sutori alkalmazást használva alkottam meg az első világháború befejezésétől a trianoni békeszerződés aláírásáig terjedő idővonalamat. A Sutori oldalát nagyon könnyű volt kezelni, az elején bántott, hogy az idővonal függőleges, mivel a megszokások azt mondatják velem, hogy vízszintesnek kell lennie, de a végén, átnézve munkámat, már kifejezetten tetszett nem mindennapi elrendezése.

Bár én alapvetően azt gondolom, hogy a szemléltetés eszköze gondolatmenetek ábrázolásnál már nem biztos, hogy tökéletesen működik, mivel mindannyian másképp gondolkodunk, elképzelhető, hogy sokak számára segítség, ha ábrákon láthatja azt a rendszert, amit mi elképzeltünk, így könnyebben érti és jegyzi is meg azt. Ezen a gondolattérképen igyekszem megmutatni azt, hogy számomra hogyan képzelhető el a jövő iskolája. Az ingyenes MindMup applikáció előnye, hogy csoporttársak által szerkeszthető, letölthető és nyomtatható, így a közös munkát nagy távolságok ellenére is meg lehet oldani.

Zanza.tv

A Zanza.tv az ország egyik legismertebb tudásanyagtára, ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Mivel történelemből van a leggazdagabb adatbázisa, igyekszem folyamatosan figyelemmel kísérni újításait, használni releváns tudásanyagát.

A Zanza.tv egy oktatási videótár, ami a tanórán felmerülő témákat, fejezeteket egy-egy animációs videóban, néha igazi fotókkal gazdagítva, meséli el. Sokan bírálják azért, mert nem teljesen pontos, néha azt a tudást, amit a tanterv sokkal pontosabban kér vissza, a Zanza.tv csak részlegesen érinti. Szerintem azonban az ilyen videótárakat arra kell használni, hogy felkeltsük a diákok érdeklődését. Semmiképpen sem használnám arra, hogy összefoglaljunk, vagy dolgozat összeállításához hívjam segítségül otthon. Arra azonban véleményem szerint tökéletes, hogy a fejezet előtt, ráhangolódásként együtt az óra elején, vagy otthon egy téma lezárása után házi feladatként megnézzük.

Külön pozitívum az oldalon az, hogy a meglévő videókból teszteket és feladatlapokat is készítettek, amik megoldásukkal együtt elérhetőek. Ezeket nem ajánlom, hogy teljesen valid teszteknek tekintsük, sokkal inkább arra szolgál, hogy az otthoni tanulást a diák saját magának ellenőrizhesse; ha ez a feladatlap nem sikerül, akkor valami lényegi dolgot nem sikerült elsajátítania, megértenie, ez jelzést ad számára, hogy a tanulást az elejéről kezdje újra.

Duolingo

Jelenlegi tanítványaim sokszor teszik fel nekem azt a kérdést, hogy milyen alkalmazást használjanak tanuláshoz, fordításhoz. Nincs olyan, hogy erre a kérdésre úgy válaszolnék, hogy a Duolingot nem említem meg. Ebben a blogbejegyzésben igyekszem megválaszolni, hogy miért is ajánlom minden nyelvtanulónak és minden unatkozónak ezt az alkalmazást.

A Duolingot már én is többször is használtam önálló nyelvtanulásra, amikor nem volt lehetőségem arra, hogy magántanárhoz, vagy nyelvtanuló csoportba járhassak. A Duolingo jó alapot ad, segít sok szót elsajátítani, miközben észrevétlenül tanulunk meg vele nyelvtanilag is helyes mondatokat alkotni.

Számos lehetőséget ad azonban a Duolingo arra is, hogy az órai munka kiegészítésévé váljon. Magántanítványaim szeretnek vele játszani, így tudják gyakorolni azokat a szavakat, amiket már együtt is tanultunk, gyakran pedig felfedeznek benne olyan mondatokat, szókapcsolatokat, amiket, saját bevallásuk szerint, ők nem tudtak volna önállóan megalkotni. Ezek a felmerülő kérdések nagyon hasznosak, színesítik közös óráinkat, mivel egy olyan problémával tudunk ekkor foglalkozni, ami bennük merült fel, érdekli őket és ezáltal a megoldást is biztosabban jegyzik meg.

Mivel az én tanítványaim legtöbbször akkor játszanak, ha van idejük, sokan a nyelvtanulásra hobbiként tekintenek, én csupán ritkán nézem meg saját alkalmazásomban, hogy milyen gyakorisággal játszanak az applikációval. Nem így lenne ez, ha egy osztályban tanítanék. A Duolingo félig-meddig közösségi oldalként is funkcionál, mivel barátaink tevékenységét követni tudjuk rajta. Így láthatjuk, hogy ki hol tart jelenleg, hány pontot szerzett az elmúlt időszakban. Iskolai munkához az alkalmazás leghasznosabb része szerintem az, hogy barátainkat nemcsak egy sorrendbe állítja, hanem heti, havi és összesített rangsort is készít folyamatosan, így a tanárok is követhetik, hogy melyik diák, mikor használja a Duolingot és ki teljesít rajta hetente/havonta/általában a legjobban. Véleményem szerint ez a funkció lehetőséget ad arra, hogy a Duolingo szorgalmi feladattá váljon, úgy működjön, mint az alsósoknál a Tappancs, Tudorka magazinok megfejtésének összesítése.

Azonban fontos itt is tisztáznia magában a tanárnak, hogy egy alkalmazással való időtöltés nem lehet kötelező. Gondolnunk kell azokra a diákokra, akiknek nem olyan gazdag otthon a technológiai ellátottságuk, vagy nem engedik a szülők őket hétköznapokon “kütyüzni”. Senki sem szenvedhet hátrányt emiatt, differenciálásra, kompenzálásra ilyen esetben mindig gondolnunk kell.  Azzal is számolnunk kell, hogy a Duolingo egy sokkal korszerűbb nyelvi fordulatokat használ, az oxfordi tankönyvekből ismert nyelvtant pedig a szövegkörnyezet, szituáció érdekében pedig nem mindig veszi figyelembe. A diákoknak szerintem javára válik, hogyha a hétköznapi nyelvhasználattal már nyelvtanulásuk idején találkoznak, ehhez azonban a tanárnak elfogadónak kell lennie, órán el kell tudnia magyarázni, hogy, ami a tankönyvükben van, és amivel az applikációban vagy Youtube videókban találkoznak mind helytálló és megfér egymás mellett. Ehhez barátságos nyelvi környezet, kevésbé szigorú és rossz értelemben nyelvtan-orientált tanóra és oktató szükséges.

A Duolingo elérhető számítógépről, iTunes és Play áruházból pedig ingyenes tölthető le az egész program, aminek később sincsenek fizetős funkciói.

Tesztelés

Tudásunkat folyamatosan tesztelik, Magyarországon ez olyannyira középpontjában áll az oktatásnak, hogy sokan vizsgaközpontúnak nevezik az egész rendszert. Szerintem sem annak kéne a tanulás elsődleges céljának lennie, hogy átmenjünk a vizsgákon, azonban látnunk kell ennek a motivációnak a realitását is. Az egész oktatást tanárként nem tudjuk megreformálni, a tesztekre azonban rutint adhatunk diákjainknak és megmutathatjuk nekik, hogy tesztek segítségével tanulni is lehet, és nem minden vizsgának kell rémisztőnek lennie.

Sok ingyenesen elérhető applikáció van, ami segít tesztet írnunk. Mivel közben ezek folyamatosan és könnyen szerkeszthetőek, böngészhetünk rajtuk hasonló tesztek között, az általunk megírt munka így valid, élvezetes és megbízható lehet.

A Socrative programjával két tesztet készítettem, ami a turisták által jól ismert problémák kezelését igyekszik megtanítani és ezt a tudást ellenőrizni, mind német mind angol nyelven. A két teszt azonos, a tanulási nyelv csak a különböző rajtuk, az egyik angolul tanít németet (jelszó: SZAKI3), a másik pedig németül tanít angolt (jelszó: VARGA2170). A Socrative programját azért ajánlom minden tanárnak, mert az eredmények nagyon könnyen ellenőrizhetők, a program táblázatban összesíti őket, így még az applikációval készített teszt validitása és megbízhatósága is könnyen megállapítható. Minden eredmény kiértékelését ingyenesen menthetjük számítógépünkre, vagy küldhetjük el saját magunknak e-mailben kijelentkezésnél. Ez a program mind órai munkára, házi feladatra és közösen, egyszerre, ám virtuálisan megírt dolgozatra is egyaránt alkalmas.

Másik kedvenc tesztem, amivel szintén készítettem most egy bemutató anyagot, a Quizlet. Ez az alkalmazás is nagyon sokszínű, de én inkább tanulásra és részeredmények ellenőrzésére alkalmaznám, mivel hatalmas anyagot lehet betáplálni, amiből az applikáció automatikusan gyárt nyolc feladattípust, amivel tudásunkat ellenőrzi. Kifejezetten hasznos kronológia, definíciók, személyek, helyszínek megtanulására történelemből és idegennyelvű szavak begyakorlására bármilyen nyelvórára. Most ötven időpontot írtam fel a Quizlet tesztjébe, hogy a magyarországi jobbratolódás időszakának legfontosabb kronológiáját begyakorolhassa a leendő érettségizők serege, akik már amúgy is igyekeznek újabb és újabb tanulási stratégiákat felállítani, hogy a lehető legsikeresebben vegyék a jövőbeli akadályokat. Lehet, hogy éppen a Quizlet lesz az az alkalmazás, amit majd pár diák magától is elkezd otthon használni a tanulás egyik formájaként. Tesztem “Magyarország jobbratolódásáról” címen publikusan elérhető.

Audiovizuális segédeszköz házilag

Sok tanár számára az audiovizuális eszközök használata az órán a digitális eszközhiány miatt nehézkes, másoknak pedig időhúzásnak tűnő “haknizás”. Annak ellenére, hogy a tanárban valóban lelkiismeretfurdalást kelthet a jól ismert “ma csak videóztunk” érzése, a diákoknak különösen fontos, hogy néha a megszokott rutinból kikerülve tanuljanak, különösképpen amiatt, mert a mai tanulók többsége nyeri (nagyon hatékonyan) videókból tudását.

Amellett, hogy sok kifejezetten oktatására szánt videóanyagot találhatunk az interneten és különböző oktatói adatbázisokban, ma már mi is könnyedén gyárthatunk videót. Mai blogbejegyzésemhez én is készítettem egy kis összefoglaló videót az angol hálaadás ünnepéről, amit egy angol nyelvi órán a kulturális tananyag felpezsdítéseként lehet használni. A videó célja nem az, hogy az egész hálaadás történelmi hátterét és mostani szokásait elmesélje, hanem az, hogy a már megtanult anyagot felelevenítse, játékos formában hívószóvá téve az angol “thanks” szót, aminek betűi az előző órán elsajátított tudást hozzák elő. A videó lejátszása otthoni gyakorlásra, de óra eleji bemelegítésre is egyaránt alkalmas.

A videó a PowToon alkalmazáson keresztül egy előre elkészített ingyenes sablon kisebb-nagyobb átalakításával készült el, pár kép Google letöltés által került a videóra, a zene pedig szintén letöltött és általam vágott, hogy a videóhoz illő legyen. Bár ez életem első PowToon videója, ami egyelőre  csupán kedvcsináló nekem és tanítványaimnak is, hogy még több hasonló elkészítésével próbálkozzak, annak azonban örülök, hogy már most sikerült rájönnöm arra, hogy mennyi ingyenesen is használható lehetőség rejlik ebben a meglepően felhasználóbarát online alkalmazásban.

A PowToon alkalmazásnak van fizetős verziója is, ekkor több képet, mozgatást, az oldalra is betáplált zenét, hangeffektet lehet elérni és a videó letöltésének minden formája is engedélyezett. Amennyiben azonban a gyerekek otthonában, vagy az iskolában van internetelérhetőség a youtube videók megtekintéséhez, az ingyenes verzió is ki tudja szolgálni az igényeket.

Facebook használat a tanulók javára

Az órai munkának mindig jó kiegészítője lehet egy facebook csoport, mivel bármilyen tudásanyag otthoni továbbgondolására ad egy fórumot. Szerintem azonban nagyon fontos arra figyelnünk, hogy ebből ne egy virtuális kötelező óra legyen. Zavaró lehet, és sérti a gyerekek magánszféráját, ha valóbájában csak a tanár posztol állandóan, lényegében az internet segítségével plusz órákat tart.

A legszerencsésebb helyzet az, amikor a diákok használják arra ezt a facebook csoportot, hogy általuk talált, a témával kapcsolatos cikkeket, videókat oszthassanak meg egymással érdekességképpen. Ehhez azonban jól motivált társaság szükséges, aminek létrehozása pedig már az órai munkán a tanár felelőssége. Ebben az ideális esetben, a tanár sokkal inkább azt a moderátori pozíciót tölti be, hogy egy esetleges kétes szaktudású forrásnál, felhívja a figyelmet arra, hogy ez nem az akadémiai nézőpont.

Tegyük fel például, hogy történelem órán Mátyás király koráról tanulunk. Ez az időszak a magyar történelemben nagyon sok forrással dolgozik, a gyerekek fantáziáját pedig beindítja a reneszánsz pompa gondolata, így bizonyára otthon is különlegességekre bukkanhatnak a világháló segítségével. Amennyiben megszokott a facebook csoport ilyen célú használata, elég valószínű, hogy ennél a témánál záporozni fognak a linkek. Ekkor válik nagyon fontossá a tanár moderátori szerepe és az, hogy tudja, hogy milyen nyelvezettel illik bármilyen félreértést helyreigazítani facebook komment formájában. Ha például valaki belinkel egy Mátyás király igazságosságáról szóló mese videóját, ne “letoljuk”, nevetség tárgyává tegyük az illetőt, hanem a poszt alatt közvetlenül kommentben (hogy a többi diák számára rögtön látható legyen, ha a csoportban böngésznek) írjuk le, hogy bármennyire is szeretnénk azt hinni, hogy Mátyás királyt ilyen szilárd elvek vezették, adóztatásáról és hadügyi intézkedéseiről szóló hivatalos iratok ezt kifejezetten cáfolják. Miután ezt egy-két mondatban tisztáztuk, szerintem hasznos a komment végére egy erről szóló cikket, rövidebb tanulmányt linkelni, hogy azok, akiknek az érdeklődését felkeltette a mesevilág történelemhamisítása, olvashasson tovább a kérdésről, immár egy olyan szakmailag ellenőrzött munkában, amiben a tanár is megbízik.

Webquest?Webquest!

A webquest egyre nagyobb teret nyer a tanításban, ahogy mindennapossá válik a projektoktatás és a diákok internethasználata. Ez egy olyan tanulási módszer, ahol a tanulók egyéni vagy csoportos, de mindenképpen a tanártól független kutatómunkáján van a hangsúly, amit a tanár kizárólag egy előre megszerkesztett online felületen a feladatokkal, esetlegesen előre meghatározott kötelező forrásokkal segít.

Történelem és angol szakos tanárjelöltként komoly potenciált látok a webquest-tel való tanításban, mivel mindkét tantárgynál szerencsés, ha összefüggéseikben látjuk a tananyagot, legyen szó egy háborúról, vagy akár a nyelvtani szerkezetek bonyolultságáról. Régóta ismeretes a pedagógiatudomány számára, hogy az ún. discovery learning (felfedezéses tanulás) hagyja az egyik legerősebb emléket az emberben, így az a tudás lesz a legerősebb, leginkább “beágyazott”, amikre magunk jöttünk rá, mi találtuk őket. Ez pedig azt mutathatja, hogy a webquest-nek nagyobb jövője van, mint amit most el tudunk képzelni.

Mivel jelenleg sajnos nem tanítok idősebb tanulókból álló több fős csoportokat, a kórházban lakó diákjaim pedig eddig még nem tartottak ott, hogy komoly házi feladatot merjek nekik adni, ezért a webquest valódi tesztelésére még várnom kell, addig azonban összeállítottam már egy webquest-et a zunal.com segítségével, hogy kipróbáljam, mennyire könnyű egy ilyen mini projektmunkát létrehozni. Szerencsére a zunal.com oldala nagyon egyszerűen kezelhető volt számomra, egyetlen hátránya talán, hogy a menüpontok kizárólag angolul jelennek meg, ezeket nem lehet átírni más nyelvre. Most, hogy a történelem tananyagból merítettem ötletet első webquestemhez az angol nyelvűség kicsit zavaró volt, de elképzelhető, hogy a tanulók számára ez semmilyen nehézséget nem okozna, mivel az is használ ma angol nyelvű oldalakat, aki amúgy nem beszél angolul. Mindenképpen szeretném azonban kiemelni, hogy a zunal.com lehetőséget biztosít pdf formátumú letöltésre is, így a webquest könnyedén, formáját megőrizve kinyomtatható, vagy google drive-ba menthető, ami hatalmas segítséget nyújthat rossz internetkapcsolattal rendelkező iskolák vagy tanulók, betegellátást igénylő diákok körében.

A KórházSuli önkénteseként és egyetemistaként felmerülhet a kérdés, hogy miért nem a Moodle felületét népszerűsítem, amit már többek ismernek és használnak hazánkban. A Moodle áttekinthetősége rendszerezi a tanár és a diák gondolatát egyaránt, ezt a rendszert mégis inkább olyan projektekre ajánlanám, ahol a projektmunka egész félévben kitart, mivel az itteni felület a szemeszter egészét fogja össze, az elvégzett és elvégzendő feladatokat az iskolai tanév konkrét dátumaihoz igazítja. Kisebb projektekhez a zunal.com által nyújtott lehetőségek tökéletesek, a feladat lépcsőzetessége összeszedetten szemléltethető, az ingyenes pdf formátumú lehetőség pedig elengedhetetlen sok helyzetben.

A digitális kompetencia fejlesztése

A mai ember boldogulásához elengedhetetlen a digitális kompetencia. Ez az új típusú készség olyannyira meghatározó része lett mindennapjainknak, hogy a világ oktatási rendszerei, szemléletei vizsgálják létét és fejlesztési lehetőségeit.

A magyar Nemzeti alaptanterv (NAT) szerinti megfogalmazás alapján egy digitálisan kompetens személy magabiztos, kritikus és etikus felhasználója az információs és kommunikációs technológiának (IKT) az élet minden területén. A legtöbb mai diák magabiztos IKT felhasználását megkérdőjelezni nem tudnám, ha akarnám sem. Azonban a most felnövő nemzedék minél öntudatlanabb használója az internetnek, annál veszélyeztetettebbje is. Úgy gondolom, hogy a diákokat már egész kicsi kortól lehet élvezhető módon, elrettentés nélkül nevelni a kritikus és etikus felhasználói magatartásra.

Az EU által meghatározott digitális kompetencia öt területe

A digitális kompetenciával szorosan összefüggő tanulni tanulás fogalma (“learn to learn”) az élethez való nyitott hozzáállást, az autodidakta módszereket ismerő és alkalmazó magatartást jelenti. Ez a youtube videó azt mutatja be, hogy kötik össze sikeresen a tanári továbbképzést a digitális kompetencia fejlesztésével. Sok szempontból használhat fontos forrásként ez a pár perces riportfilm, én most mégis azt a gondolatát emelném ki, hogy csak digitális kompetenciával rendelkező tanár fejlesztheti a diákokat ebből a szempontból. Digitális készségeink folyamatos csiszolásra szorulnak, mivel az IKT területe fejlődik ma a leggyorsabban a világon. A gyerekek érdekében nagyobb szükségünk van az örökké tanulni vágyó pedagógusokra, mint eddig bármikor volt a történelem során. Ehhez megfelelő digitális eszköztár és nyitott, támogató légkör kell minden iskolába és pedagógusi munkaközösségbe.

Leendő angoltanárként szerencsésnek érzem magam, mivel a világ, így az internet közös nyelve is az angol; végtelen forrás, oktatási segédlet és lehetőség rejlik a hálón ahhoz, hogy a digitális kompetenciát fejlesztve taníthassunk/tanulhassunk angolul. Az általam egyik legkedveltebb feladat az olvasási élmények megosztása (“reading share”), ami mindenkori házi feladat összes középhaladó szinten lévő tanulóm számára. Ez mindössze annyit jelent, hogy a tanuló nem konkrét feladatot kap házi feladatként, hanem neki kell egy általa választott online cikket elolvasnia, értelmeznie, majd következő találkozásunk alkalmával megosztania velem. Az angol nyelv tudatos fejlesztése érdekében néha azt kérem, hogy írjon ki tíz – számára addig ismeretlen-  szót az újságcikkből, keressen a már tanult igeidőkre példamondatokat, vagy foglalja össze a cikk tartalmát egy pár soros fogalmazásban. Tanárként és remélhetőleg tanulóként is izgalmas olyan órákon részt venni, ahol egyik alkalommal a talált répatorta receptről és otthoni teszteléséről van szó, míg másik órán olyan szociálisan érzékeny téma kerül elő, mint a hajléktalanság vagy az éhezés. A diák az angol nyelv mellett megismeri az IKT felhasználhatóságának sokszínűségét, kedvet kap arra, hogy más tantárgyakra való felkészülés közben is használja a világháló nyújtotta lehetőségeket.

Ezt a feladatot, kicsit továbbfejlesztve, minden órán lehet alkalmazni. Az óra eleji ráhangolódást segíti, ha minden órára felkészülhet egy tanuló egy olyan cikkből, ami a tantárgyhoz kötődik és annak tartalmát az óra elején pár percben elmesélheti. Ezzel nemcsak a digitális kompetencia, de az előadói készségek is fejlődnek. A tanulók minden ilyen sikeresen elkészített házi feladat után egyre nyitottabbá válnak arra, hogy, elhagyva komfortzónájukat, újabb online magazinban keressenek, olyan cikkeket is elolvassanak, amik nem szorosan kötődnek saját érdeklődési körükhöz. Az elolvasott cikk, mivel azt a tanuló maga kereste, leköti a diákot és további kutatásra sarkallja, ami sokszor színesíti látásmódját. Ez természetessé teszi azt a rutint, hogy minden talált tartalmat más forrásban is ellenőrizzen, kritikusan álljon hozzá az olvasottakhoz, ami pedig elengedhetetlen lesz a sikeres egyetemi éveihez és azután is.

Google Drive, a tanár barátja

Egyetemi tanulmányaim és magántanári elfoglaltságaim miatt folyamatosan felmerült az a probléma, hogy megírt dolgozataim, előre elkészített feladatsoraim ne csak egy eszközön legyenek hozzáférhetőek. Sok felesleges nyomtatásba és saját magamnak küldözgetett e-mailekbe került, amíg végül tényleges, aktív felhasználója lettem a Google drive alkalmazásnak.

A drive lényege, hogy Google fiókunk által bármilyen eszközről megnyithatjuk és szerkeszthetjük feltöltött dokumentumainkat. Bár a sok Google alkalmazás által több fajta dokumentum is helyet kaphat a 15GB-ig ingyenes drive-ban (Google naptár, Google spreadsheets (táblázatok), képek és videók), én jelenleg főként a Google docs (szövegszerkesztő) és a Google slides (prezentáció szerkesztő) általi szolgáltatásokat veszem igénybe a tanulás, tanítás kapcsán.

A saját drive-om áttekinthetősége érdekében elkülönített mappákba rendezem az egyetemi, azon belül is tantárgybeli dokumentumaimat, illetve külön mappákat tartok fent a már kipróbált és kedvelt angoltanítási tananyagok számára. Így az óratervezés bárhonnan megoldható, akkor is, ha éppen nincs nálam a laptopom, mivel a tananyagonként elkülönített mappákban könnyen kiigazodom.

Magántanároknak is ajánlom az alkalmazást, hiszen tanítványonként is készíthetünk mappákat, amiket az idősebb diákokkal megosztva is használhatunk. Nyelvvizsgára, érettségire készülő tanítványaimmal ebbe gyűjtjük a segédanyagokat, házi feladatként kidolgozott tételeket Gooogle Docs formátumban, amikre én egy-egy kijelölt részhez kommentben írhatok, amire akár szintén kommentben választ is írhat a másik magyarázatképpen vagy visszakérdezve. A javítás látható marad és csak akkor tűnik el, ha valamelyikünk a szövegszerkesztőben kitörli és átírja az adott részt.

A Google alkalmazások osztálytermi használata azonban nem csak egy-két embernél indult el az utóbbi időben. Egyre több tanár és kutató is foglalkozik a Google iskolai térnyerésével. Jó példa erre a 2015-ben megjelent “Teacher’s Guide to Google Classroom”  (Tanári kézikönyv a Google osztályterembe) című amerikai könyv, ami kifejezetten a Google applikációk nyújtotta lehetőségeket igyekszik bemutatni tanároknak.