Kooperatív játékok – Mivel játsszon a gyerek?

A világ legtöbb oktatási rendszere a mai napig kompetitív szellemben tanítja a tanulókat, a folyamatos verseny adja meg az órák dinamikáját. Ezzel szemben a munkahelyeken csapatban kell dolgoznunk, ami egy teljesen más szemléletet és hozzáállást kíván az embertől. Tanulható-e egyáltalán a csapatjátékos felfogás? Mit tehetünk azért, hogy a gyerekek ne vetélytársként nézzenek folyamatosan egymásra?

Ma már teljesen bizonyított, hogy a csapatjátékos szemlélet gyakorolható, tanulható, így nagy szükség van arra, hogy ezt már gyermekkorban el is kezdjük. A kooperatív játékok hallatán sokan a mai napig azt sem tudják, hogy mire gondoljanak, pedig az ezek által kialakított újfajta versenyszellem a XXI. században szinte elengedhetetlen. A kooperatív játékok lényege, hogy a játékosok együtt nyernek vagy együtt vesztenek, ellenfelük általában maga a játék, ami folyamatosan nehézségeket gördít eléjük.

Az első és általam a leginkább ajánlott játék a Hanabi. A szabályokat most teljesen nem írnám le, de ami miatt szeretem az az, hogy a játékosoknak teljesen egymásra kell hagyatkozniuk, a másik segítsége alapján kell játszaniuk saját kártyáikkal. Ez nagy felelősségérzetet tanít, ami a csapatszellemet és a csoportbeli minőségi munkára való törekvést nagyban fejleszti. Tanárként vagy szülőként pedig komoly előnye, hogy a legkisebb táskában is elfér, könnyű elmagyarázni, nem túl időigényes és még idegennyelvű órákon is játszható, mivel alap szókincset és nyelvtani szerkezeteket kíván a játékosoktól. Idegennyelvű órára bemelegítő feladatként, strandra pedig lángosozás után erősen ajánlott.

Nagyobbaknak, vagy már komolyabb játékkultúrával rendelkezőknek érdemes még kipróbálni a Pandemicet és a Téboly Nagykönyvét. Mindkét játékban a szerencse alapján folyamatos nehézségekbe ütközünk, amiket le kell győznünk. Mindkettőnél mi vagyunk a “jók”, ami szintén pozitívum, mivel sok számítógépes játékban a gonoszok oldalán harcolnak a gyerekek, vagy a jóért küzdenek, de erkölcsileg eléggé megkérdőjelezhető módszerekkel.

Az Aranyásók még sokaknak beugorhat, ha kooperatív játékokról beszélünk. Mivel ez egy csapatjáték, de a játékban két ellentétes érdekű csapat van, ezt kooperatív szellemiségű játéknak csak akkor nevezem, ha vagyunk hozzá olyan sokan, hogy mindkét csapatban a leosztás szerint legalább két ember részt vegyen, így senki sem fogja elszigeteltnek érezni magát, ráadásul úgy, hogy többen ellene játszanak össze. Az Aranyásók szintén kis helyen elfér, csak kártyákat tartalmaz, így bárhol, bármikor játszható kisebbekkel és nagyobbakkal egyaránt.

Fontos megemlíteni a kooperatív szemlélet kapcsán, hogy a ma már sok iskolában alkalmazott négyes ültetés is szintén segíti a csapatszellemet, azt üzeni a gyerekeknek, hogy a feladatokat együtt kell megoldaniuk, a diákok egymást jobban látják, kevésbé kiemelt főszereplője a tanár az órának. Ezért ha valaki iskolában, otthon, vagy kórházi közegben tanít kisebb csoportokat szintén érdemes törekednie az ilyen csoportos elrendezésre, mivel a most felnövekvő generációnak nem azt kell megtanulnia, hogy dolgozzon csendben egyedül, hanem hogy hogyan legyen hatékony egy közösség tagjaként.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.