A mai ember boldogulásához elengedhetetlen a digitális kompetencia. Ez az új típusú készség olyannyira meghatározó része lett mindennapjainknak, hogy a világ oktatási rendszerei, szemléletei vizsgálják létét és fejlesztési lehetőségeit.
A magyar Nemzeti alaptanterv (NAT) szerinti megfogalmazás alapján egy digitálisan kompetens személy magabiztos, kritikus és etikus felhasználója az információs és kommunikációs technológiának (IKT) az élet minden területén. A legtöbb mai diák magabiztos IKT felhasználását megkérdőjelezni nem tudnám, ha akarnám sem. Azonban a most felnövő nemzedék minél öntudatlanabb használója az internetnek, annál veszélyeztetettebbje is. Úgy gondolom, hogy a diákokat már egész kicsi kortól lehet élvezhető módon, elrettentés nélkül nevelni a kritikus és etikus felhasználói magatartásra.
A digitális kompetenciával szorosan összefüggő tanulni tanulás fogalma (“learn to learn”) az élethez való nyitott hozzáállást, az autodidakta módszereket ismerő és alkalmazó magatartást jelenti. Ez a youtube videó azt mutatja be, hogy kötik össze sikeresen a tanári továbbképzést a digitális kompetencia fejlesztésével. Sok szempontból használhat fontos forrásként ez a pár perces riportfilm, én most mégis azt a gondolatát emelném ki, hogy csak digitális kompetenciával rendelkező tanár fejlesztheti a diákokat ebből a szempontból. Digitális készségeink folyamatos csiszolásra szorulnak, mivel az IKT területe fejlődik ma a leggyorsabban a világon. A gyerekek érdekében nagyobb szükségünk van az örökké tanulni vágyó pedagógusokra, mint eddig bármikor volt a történelem során. Ehhez megfelelő digitális eszköztár és nyitott, támogató légkör kell minden iskolába és pedagógusi munkaközösségbe.
Leendő angoltanárként szerencsésnek érzem magam, mivel a világ, így az internet közös nyelve is az angol; végtelen forrás, oktatási segédlet és lehetőség rejlik a hálón ahhoz, hogy a digitális kompetenciát fejlesztve taníthassunk/tanulhassunk angolul. Az általam egyik legkedveltebb feladat az olvasási élmények megosztása (“reading share”), ami mindenkori házi feladat összes középhaladó szinten lévő tanulóm számára. Ez mindössze annyit jelent, hogy a tanuló nem konkrét feladatot kap házi feladatként, hanem neki kell egy általa választott online cikket elolvasnia, értelmeznie, majd következő találkozásunk alkalmával megosztania velem. Az angol nyelv tudatos fejlesztése érdekében néha azt kérem, hogy írjon ki tíz – számára addig ismeretlen- szót az újságcikkből, keressen a már tanult igeidőkre példamondatokat, vagy foglalja össze a cikk tartalmát egy pár soros fogalmazásban. Tanárként és remélhetőleg tanulóként is izgalmas olyan órákon részt venni, ahol egyik alkalommal a talált répatorta receptről és otthoni teszteléséről van szó, míg másik órán olyan szociálisan érzékeny téma kerül elő, mint a hajléktalanság vagy az éhezés. A diák az angol nyelv mellett megismeri az IKT felhasználhatóságának sokszínűségét, kedvet kap arra, hogy más tantárgyakra való felkészülés közben is használja a világháló nyújtotta lehetőségeket.
Ezt a feladatot, kicsit továbbfejlesztve, minden órán lehet alkalmazni. Az óra eleji ráhangolódást segíti, ha minden órára felkészülhet egy tanuló egy olyan cikkből, ami a tantárgyhoz kötődik és annak tartalmát az óra elején pár percben elmesélheti. Ezzel nemcsak a digitális kompetencia, de az előadói készségek is fejlődnek. A tanulók minden ilyen sikeresen elkészített házi feladat után egyre nyitottabbá válnak arra, hogy, elhagyva komfortzónájukat, újabb online magazinban keressenek, olyan cikkeket is elolvassanak, amik nem szorosan kötődnek saját érdeklődési körükhöz. Az elolvasott cikk, mivel azt a tanuló maga kereste, leköti a diákot és további kutatásra sarkallja, ami sokszor színesíti látásmódját. Ez természetessé teszi azt a rutint, hogy minden talált tartalmat más forrásban is ellenőrizzen, kritikusan álljon hozzá az olvasottakhoz, ami pedig elengedhetetlen lesz a sikeres egyetemi éveihez és azután is.